A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek

Évek: 1912 – 1913 – 1914 – 1915 – 1916 – 1917 – 1918 – 1919 – 1920 – 1921 – 1922

[szerkesztés] Események

• január 12. – Az antant válasza a wilsoni felhívásra.
• január 22. – Wilson beszéde a szenátusban a Népszövetség megalakításáról.
• január 31. – Németország és Ausztria-Magyarország bejelentik a korlátlan tengeralattjáró-háborút
• február 3. – Az Egyesült Államok megszakítja diplomáciai kapcsolatait Németországgal.
• március 5. – a központi hatalmak aláírják az előzetes békeszerződést Romániával;
• március 10. – Oroszországban kitör a februári forradalom (a juliánus naptár szerint február 27-én);
• március 15. – II. Miklós cár lemondása (a julianus-naptár szerint március 2-án)
• április 6. – az Egyesült Államok belép a világháborúba az antant oldalán;
• április 9. – Az antantcsapatok meghiúsult támadása Arras-nál (április 12-én Champagne-ban, április 16-án az Aisne folyónál).
• május – Tűzvész Gyöngyösön;
• május 12. – Az orosz Duma a háború folytatása mellett dönt.
• május 16. – Rott Nándort nevezik ki a veszprémi püspöki székbe.^[1]
• május 15. – A francia főparancsnok Pétain, a vezérkari főnök Foch tábornok lesz.
• május 23. – Tisza István miniszterelnök lemondása
• június 12. – Konstantin görög király lemondás nélkül távozik, a hatalmat az antantbarát Venizelosz veszi át.
• június 26. – megérkeznek Európába az első amerikai katonák, végleg eldöntve az I. világháború kimenetelét
• június 29. – Görögország az antant oldalán belép a háborúba.
• július 1. – A Kerenszkij-offenzíva.
• július 12. – Rott Nándor Veszprém megerősített püspöke.^[1]
• július 19. – A Reichstag határozata a megegyezéses békéről.
• július 20. – A korfui egyezmény (a későbbi Jugoszlávia alapjainak megvetése).
• július 22. – Lvov herceg miniszterelnök lemond, utóda Kerenszkij, Kornyilov a hadsereg főparancsnoka.
• augusztus 3. – Lázadás a német flottánál.
• augusztus 20. – Eszterházy Móric miniszterelnök lemondása, utóda Wekerle Sándor
• szeptember 14. – Oroszországot köztársasággá nyilvánítják.
• október 24. – megindul a tizenkettedik isonzói csata; a Monarchia csapatai német támogatással Caporettonál, az Isonzó mentén áttörik az olasz frontot (november 4.).
• november 2. – a brit Balfour-nyilatkozat nyilvánossá tétele.
• november 7. – bolsevik hatalomátvétel Oroszországban (a julianus-naptár szerint október 25-én)
• november 13. – Georges Clemenceau az új francia miniszterelnök
• november 19. – Befejeződik a Caporettói áttörés, Németország és az Osztrák–Magyar Monarchia csapatai áttörik az olasz frontvonalat és megindulnak Olaszország belseje felé.
• november 23. – A budapesti Egyetemi templomban Csernoch János hercegprímás felszenteli Rott Nándort veszprémi megyéspüspökké.^[1]
• november 30. – Rott Nándort veszprémi megyéspüspök elfoglalja székét.^[1]
• december 5. – Fegyverszünet a keleti fronton.
• december 6. – Finnország kikiáltja függetlenségét.
• december 7. – Az Egyesült Államok hadat üzen a Monarchiának.
• december 9. – Románia fegyverszünetet köt a központi hatalmakkal.
• december 11. – Litvánia kikiáltja függetlenségét.
• december 21. – Szovjet-Oroszország elismeri Finnország függetlenségét.

[szerkesztés] Az év témái

[szerkesztés] 1917 a tudományban

[szerkesztés] 1917 a légi közlekedésben

[szerkesztés] 1917 a vasúti közlekedésben

[szerkesztés] 1917 a filmművészetben

[szerkesztés] 1917 az irodalomban

• június 4. – a Pulitzer-díj első átadása

[szerkesztés] 1917 a zenében

• október – Bartók Béla befejezi II. vonósnégyesét
• Bartók: Román népi táncok – nagyzenekari átirat

[szerkesztés] 1917 a sportban

• A MTK nyeri a hadibajnokságként megrendezett NB1-et. Ez a klub ötödik bajnoki címe.

[szerkesztés] Születések

• január 1. – Jule Gregory Charney meteorológus († 1981)
• január 2. – Vera Zorina táncosnő, színésznő († 2003)
• január 7. – Maróti Mihály botanikus († 2009)
• január 19. – Maros Rudolf zeneszerző († 1982)
• január 31. – Jermy Tibor agrozoológus, entomológus, ökológus, az MTA tagja
• február 6. – Gábor Zsazsa magyar származású amerikai színésznő
• február 27. – Devecseri Gábor író, költő, műfordító († 1971)
• március 17. – Marton Endre rendező, színigazgató († 1992)
• május 23. – Edward Norton Lorenz, meteorológus, a káoszelmélet egyik megalkotója († 2008)
• május 26. – Szörényi Éva színésznő († 2009)
• május 29. – John F. Kennedy USA 35. elnöke († 1963)
• június 14. – Kónya Albert fizikus, az MTA tagja, 1956–1957-ben Magyarország oktatásügyi, illetve művelődésügyi minisztere († 1988)
• június 26. – Pavel Alekszandrovics Szolovjov szovjet repülőmérnök († 1996)
• augusztus 21. – Leonid Hurwicz orosz-amerikai közgazdász aki megosztva kapta a 2007-es Közgazdasági Alfred Nobel-emlékdíjat Eric Maskinnal és Roger Myersonnal († 2008)
• augusztus 22. – John Lee Hooker amerikai blueszenész († 2001)
• augusztus 23. – André Waterkeyn belga építész, az Atomium tervezője († 2005)
• szeptember 2. – Turczel Lajos irodalomtörténész, a csehszlovákiai magyar irodalom kutatója († 2007)
• szeptember 4. – Maléter Pál katonatiszt, az 1956-os forradalom honvédelmi minisztere († 1958)
• szeptember 12. – Kolbenheyer Tibor geofizikus, asztrofizikus, az MTA tagja († 1993)
• szeptember 13. – Németh Imre, olimpiai bajnok kalapácsvető († 1989)
• október 5. – Szabó Magda, Kossuth-díjas írónő († 2007)
• október 10. – Thelonious Monk, amerikai jazz-zongorista és -zeneszerző († 1982)
• október 14. – Babus Jolán tanár, néprajzkutató († 1967)
• október 15. – Fábri Zoltán, filmrendező († 1994)
• október 30. – Dobozy Imre, író († 1982)
• november 19. – Indira Gandhi, indiai politikus asszony († 1984)
• december 21. – Heinrich Böll, német író († 1985)

[szerkesztés] Halálozások

• január 2. – Edward Burnett Tylor, antropológus (* 1832)
• január 10. – Madarász Viktor festőművész (* 1830)
• március 8. – Ferdinand von Zeppelin, a merev kormányozható léghajó kifejlesztője (* 1838)
• március 18. – Ferenczy Károly festőművész (* 1862)
• április 15. – Murkovics János szlovén tanár író, az első Gaj-betűs vend nyelvű könyv alkotója (* 1839)
• április 17. – Lazaro Ludoviko Zamenhof lengyel optikus, filológus és az eszperantó nyelv megalkotója (* 1859)
• április 24. – Tömörkény István író (* 1866)
• június 25. – Gyóni Géza költő (* 1884)
• szeptember 11. – Téry Ödön, a magyar turistamozgalom egyik alapítója (* 1856)
• szeptember 27. – Edgar Degas francia festőművész (* 1834)
• október 15. – Mata Hari táncosnő, kém (* 1876)
• november 2. – Holló Barnabás szobrászművész (* 1865)
• november 17. – Auguste Rodin, francia szobrász (* 1840)
• december 8. – Mendele Moykher Sforim orosz származású író (* 1836)
• december 19. – Tangl Ferenc fiziológus, humán és állatorvos (* 1866)
• Szontagh Erzsébet, a Csetneki csipke egyik létrehozója (* 1856)

[szerkesztés] Nobel-díjak

[szerkesztés] Jegyzetek